2009. december 11., péntek

:))

Nos a helyzet változatlan.Megint haza jöttem,de most már kicsit okosabb lettem.
Ma sokat kellett várni a dokira,ráadásul az volt akinél Bius született,és valamelyik nap közölte velem,hogy itthon csináljunk valamit a zárt méhszájjal.

Most sem volt kedvesebb,megnézte az eredményeket,mondtam neki,hogy tegnap valószínű,hogy elment a nyákdugó.Közölte velem,hogy jól van akkor hajrá és vissza adta a papírjaimat.

Na itt voltam azon a ponton,hogy elegem van,és rákérdeztem,hogy ugyan már mondjon valamit,hogy most mégis mire számítsak.

Megnézte,hogy császár volt Bius is,meg,hogy mikorra voltam kiírva és végül felhívta a Főorvost,és rákérdezett a dolgokra.
Azt mondta,hogy mivel ennyire zárt a méhszáj kevés az esély arra,hogy tágulni fogok.A császár miatt amúgy is 40% esélyem lett volna a normál szülésre.
Ezért ha nem történik semmi akkor hétfőn már úgy készüljek,hogy 10 óra körül menjek és akkor császár lesz belőle.
Hát ez van,egyet már kibírtam ezt is túlélem,sőt lehet jobb is így mert most kicsit nyugodtabb vagyok.

16:17
A rend kedvéért azért még szólok,hogy a helyzet változatlan és még mindíg itthon vagyok.
És legalább már annyival könnyebb,hogy Apa is itthon maradt velünk.

10 megjegyzés:

Tündi,Luca és Zsombi írta...

Sajnálom,hogy nem túl kedves volt a doki..Nálunk alapból nem engedik a császáros kismamát simán szülni,túlhordani meg pláne nem! :O
Reméljük mostmár tényleg nagyon hamar kibújik Karina!:) De ha nem akkor legkésőbb hétfőn már biztosan!:)
Puszi

Lindaanyu írta...

Na végülis örömmel olvassuk mert akkor ha minden ujól megy HÉTFŐN eseménydús nap elé nézel!
A dr.ra meg hagyd rá aki hü.ye ...
Nah puszi!!! ,)

Marietta írta...

Nem valami kedves doki:S
Gyere kicsilány már mindenki nagyon vár. :)
Puszi

Eszti írta...

Ki volt ez az értelmiségi?Jókor jönnek rá,hogy császárral szültél és talán körül kéne nézni!Mindenesetre akkor legkésőbb hétfőn,bár gondolom addig sem hiányzik már a mindennapos utazgatás...
Sokat gondolunk rátok,egész nap be van kapcsolva a gép,többször is benézünk,veletek kelünk,veletek fekszünk!Kitartás!Már nincs sok hátra!:D

csai írta...

Akkor most ennek fényében Kisasszony majd jól kibújik a hétvégén, mert nehogy már a dokinak igaza legyen! :) :P Ha meg mégsem, akkor is biztosra mehettek... és Apa is tutira otthon maradhat. :)
Hát akárhonnan nézzük, csak jó oldala van ennek a bejegyzésnek... minden irányból.... :DDDDD

-krisztina- írta...

Ha nem kérdezel rá, akkor elküld???
ennyit a mai orvostársadalomról :$

Én anno nagyon féltem a császáros szüléstől, de te már tudod, mi vár rád, úgyhogy fel a fejjel. Legalább tudod, hogy hétfőn (max. kedden) már simogathatod a kislányodat :) így a rokonság is jobban tud segíteni, mintha meglepetés lenne a születése napja.

Bár még akár el is indulhat magától, és hétfőig majdnem haza jöhetnétek, ha még ma elindulna... nna, mit szólsz, Kislány???
:DDD

agika írta...

Örülök,hogy megnyugodtál!!!!Tudom melyik dokiról van szó...hát no comment a hozzáállásához...reméljük nem nála kell szülnöd;)

Kitartás,már csak pár nap,és....:D

Puszink!!!!

Hello Kitty írta...

Végre hogy mondott valami okosat is a doki!!!
Megvan róla ám a véleményem...

Hurrá már csak pár nap akkor!!!

Puszilunk

Kata és Tommy írta...

Jó volt egy pár mondatot beszélni veled. Tényleg nagyon nyugodt volt a hangod.
Most már aztán visszaszámlálás.....
Puszi Nektek: Kata

E. Jucus írta...

Háát ha szülnék...én is tuti,hogy csak császárral szülnék...
Akkor legkésőbb hétfőn karina kibújik :) De jóóó! Azért még mindig jövünk és nézelődünk :D
Pussz!!!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.