Hát ne haragudjatok csajok,de még mindíg itthon vagyok.:((((
Megyünk ma is be,amint hazaértem írok,ez úgy 11 körül lesz.
Az éjjel már gondoltam rá,hogy ha nem tudok írni ,és Apa bent lehet velem akkor meg fogom kérni a Nővéremet,hogy írja meg ha bekerültünk,mert már nagyon aggódom,hogy ha elfogy a körmötök az újjaitokkal fogjátok folytatni.:DDDD
Köszi minden hsz.-t,és minden látogatást,és mindenkinek aki olvas minket és szurkol.
Ebből biztosan erőt merítek majd a kórházban töltött napok alatt.:))))
2009. december 11., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
10 megjegyzés:
Mindenképpen...aztán majd forró dróton értesítjük a többieket is,akik esetleg nem tudnak sűrűn jönni! Hiába jó kis összetartó csapat vagyunk :))) Judittom! Tudod,hogy sok mindent megérzek,azt is tudtam,hogy Karinátok lesz! Úgy érzem,hogy hétvégén már babázni fogsz!!! Millió pussz!!!!
Jaj ne bőgess már! :'( Különben meg nem semmi, hogy még bennünk is Te tartod a lelket! :P
Olyan édes vagy. Még Te kérsz elnézést tőlünk:-)))
Totó amikor született esett a hó.
Lehet, hogy Karina is a hópelyheket szereti. Hétvégén karodban ringathatod:-)
Nagy puszi és nézzük 11 után a bejegyzésedet...
Kata
Hát nem semmi aranyosvagy hogy te krsz bocsánatot:) Várjuk az újabb jelentkezést:)
Puszi Marietta
Ne haragudjunk??????
Hát még szép hogy nem haragszunk !!!
Sőt....
Juditom nagyon nagyon gondolunk rád és szorítunk!!
Várjuk a fejleményeket!
Azt hiszem hogy ki sem kapcsolom a gépet hogy tűz közelben legyek!!!!
Puszilunk
Húúú már nagyon izgulunk veletek!
Karina kitolsz mindenkivel,búj elő mert már nagyon várunk!!!!
Puszi
/Még majd benézünk/
Dehogy haragszunk!:) De azért szurkolunk,hogy ma már pozitív dolgokat mondjanak,és hogy mielőbb a kezedben tarthasd Karinát,a kis tündérkét! :)
Puszi
Később is jövünk :P
Jön az a lányka, amikor ő akar! ;) Sok ideje már nincs!!!
Kitartás!!
Pussz
Húú nagyon izgulunk már!!:D Ki se léptem azóta a blogból:)
Puszi
Pedig azt hittük,hogy mire jövünk már apa bejegyzése fog várni;)
(Este még benézünk!)
Megjegyzés küldése