2010. január 29., péntek

Hetem.

Mint írtam már voltunk védőbe mérésen.
Voltunk autózni is,de ezt én mindig végig aludtam.
Ma Anyát vittük Orvoshoz,és amikor Anya kiszállt,mi megálltunk a parkolóba,felébredtem és sírtam.Szegény Apa nem bírt velem,és kétségbe esetten hívta Anyát,mi van már?
Anya megadta az instrukciókat ,cumi be,gyerünk két körre és már szundiztam is.
Itthon aztán már nem Zsufi Zsuzsi voltam,hanem Bőgő masina.
Tejci ügyben helyre álltunk,köszönjük a jó tanácsokat,igyekszem követni,és sűrűbben felkelek enni.Ennek következményeként jól telerakom a pelusomat,folyton öltöztetni kell,és a ruháimat is lassan szanálni kell.
És Anya szerint már én is ugyan úgy EEEEEEEEEE-zek mint tesó amikor kérjük a cicit.

Megvan az első kis hangom is,méghozzá a HE.

Ezek a képek még az első sétámon készültek




Reggeli ébredés után.
Dögönyözés.
Apa rázza a fenekem.
Alszom.
Főztem Anyával.
Itt meg a kocsimban szundizok,hogy Anya tudjon főzni.

2010. január 26., kedd

Díj.

Rebekától és Annabellától illetve Miától és Majától kaptuk.
Bius és Karina is kapta,de mivel Bius már régebben megkapta így most Karináéba csinálom meg.


7 titkot kellene elárulnom magamról.Per pillanat ezt most nem tudom teljesíteni,de tovább küldöm a díjat és később a többit is pótolóm.
1.Kata,Tommy és Kata
2.Vilcsi és Jucus
3.Csanád, Csenge, a pocaklakó Babóca és Vali
4.Dani és Sanyika és Ági
5.Dani és Era.
************************************************************
Voltunk ma védőbe.
4480kg és 56 cm. vagyok.
Tejcikét most nem kellett pótólni,és sűrűbben is szopizol.
Apa vett teát Marietta pedig küld nekem homeós bogyót amit ezúton is nagyon szépen köszönök neki!!!!!

2010. január 24., vasárnap

Az elmúlt hét eseményei.

Mert bizony elég eseménydús napjaim voltak.
Túl vagyok az első vásárlásomon.Igaz ami igaz,csak Anyától hallottam róla,mert végig aludtam az egészet.
Megúsztam a Doktor nénit is,ugyanis szerdán Anya el akart vinni a pöttyeim miatt,de nem volt rendelés.Táv gyógyításban calcimuskot rendelt a dr néni,de javul is már az arcom.
Csütörtökön megolt az első Apával kettesben töltött délutánom.Én jól éreztem magam és ki is használtam minden percet.Nem hagytam,hogy Apa unatkozzon,dajkáltattam magam.
Apának is csak az volt az egyetlen gondja,hogy eltolta a póker partijait miattam.Hát így járt.

Anya meg a tesó klubba voltak,ezek a képek még indulásuk előtt készültek.
Nem örültem,hogy engem kihagytak,de azt mondták kicsi vagyok.

Még hogy én kicsi???Bezzeg a Zsófi az elmehetett velük!

Hangot is adtam panaszomnak.
Pénteken megint csavarogni voltunk de azt is átaludtam.
Szombaton délután pedig megvolt az első baba kocsizásos levegőzésem is.Ezt is végig aludtam.Ma már hideg volt ,nem vittek ki,megint Apával maradtam és megint kihasználtam.
Anya.
Van egy kis gondunk sajnos kicsim.
Legnagyobb bánatomra,nem elég a tejci.
Most már két este is a lefagyasztottból kellett pótolnom.
Közben elfogyott a teám is,sőt ma már a bogyó is.
Vizet annyit iszok,hogy már undorom van,de iszom és iszom,hogy legyen tejci.
Gyanítom,hogy a sok idegeskedés nem tett jót.
Pedig annyira szeretném,és bánt,hogy nincsen.De bizakodom és minden meg fogok tenni,hogy te is olyan sokáig szopizhass mint Bius.
Remélem így is lesz!!!!

2010. január 18., hétfő

Pár sor Anyától.

Ma mivel egész jó kislány voltál,van egy kis idő ideülni és írni.

Az elmúlt napokban viszont volt jópár harcunk veled.
Amíg Bius beteg volt,engedtem,hogy annyit szopizz amennyit csak akarsz.Rá is kaptál a két óránkénti szopizásra.
Az elmúlt napokban,meg már másfél óránként enni akarrtál,és persze mindíg bealudtál,böfi elmaradt,jött a pocak fájás.

Voltunk ugye Mamáéknál is,gondolom a környezet is (hiába voltunk már sokszor) egy kicsit még megzavar,ez is biztosrátett.És persze ott is folyton ettél,mert mindenki azt hajtogatta,hogy jaj ez a kisleány éhes.

Tegnap este aztán annyira eltelíthetődtél,hogy két órán keresztül sírtál,és már nem tudtam mit kezdjek veled,már én is bőgtem veled.Jó két óra eltelt mire elaludtál,és az éjjeli evések után is elmaradt a böfi,mert bealudtál,ezután másfél órán keresztül vissza ébredtél és izegtél mozogtál össze vissza,majd kijött a böfi és aludtál tovább.

Ma viszont elhatároztam,hogy ezt befejeztük,hiszen ezzel neked is rosszat teszek.
Nincsen bealvás,nincsen két óránként evés.
Délelött még volt egy küzdelem,aztán onnéttól mióta,betartom az ébresztgetést cicizés közben nem is keltél fel,aludtál egyfolytába 5 órát,majd ettél és megint alszol lassan 2 és fél órája.


A másik,hogy szintén az én hibámból,jól kipattogott az arcod.
Először nem tudtam mire gondoljak,de aztán rájöttem,hogy amikor a peluson fekszel ,és mivel általában hason vagy,folyton beledörgölöd a fejecskédet a pelusba,attól lehet.A pelusokat pedig a napokban kezdtem el Vanisel fehéríteni,eddig ugyanis nem nagyon buktál,nem is használtam mást csak a baba mosószert.
Most az összeset kimostam csak vízben,remélem nem lesz gond.
Holnap jön megint Éva majd megmutatom neki és megmondja valóban etől lehet-e.

2010. január 14., csütörtök

Csak képek,komment később.

Ide értem!

Változások vannak körülöttem.Most már koránt sem vagyok olyan jó kislány mint eddig,de még így sem panaszkodhatnak.






Ilyen dadája ugyanis senkinek nincsen mint nekem.



És amúgy is minden képen alszom,nem is értem miért panaszkodnak,hogy nem alszom.

Persze vannak ilyen pillanatok is,mostanában minden délelöttöt így töltök.
Kicsit bealszom aztán felriadok a pocakomra.Vagy azért mert fáj,vagy mert üres.
Nagyon hozzászoktam a két óránkénti evéshez,tartom is amikor csak tudom.
Délutánra viszont elfáradok és akkor alszom egy nagyot.
Éjjel meg hát 1-2 óra körül kelek először,szerintem azért ez is nagyon jó,nem?
A pofim is változik,Anya szerint Zsufi Zsuzsi lettem,kipofisodtam,és már más az arcom mint Biusé.Apa szerint meg egyre jobban hasonlítok Anyára.

2010. január 12., kedd

1 hónap.

Máris eltelt egy hónap!


glitter-graphics.com


Nagyon Boldog hófordulót Kicsim!

Késöbb még jövök a paraméterekkel,ma megyünk az első védős látogatásunkra.

Méretek:

3400-al jöttünk haza a kórházból.
Ma 3940-et mértünk.Hát azt hiszem ezzel nem lesz gond.
És amúgy is minden oké,nagyon jól viselted, és sikerült megszentelni a pelenkázót is.

2010. január 10., vasárnap

:) Képek :)

Nővérkém ellát játékkal.
Egy kicsi vigyor.

Kifeküdtem.

Biusom mindig figyel rám.

Sok-sok puszit kapok tőle.

Egy kis nyugalom.

Esti pancsi.

Persze,hogy Nővérem fürdet,azóta nem is sírok ám a fürcsinél.

Egyébként jól vagyok,sokat esze és alszom.Az elmúlt napokban csavarogtam is már,Mamiéknál voltunk de-öttönként,hogy Apa tudjon aludni.Sajnos nagyobb a hangunk mint a lakás.
De nekem azért jó volt,mert amikor fent vagyok mindig van aki rázza a fenekem,mert Papa nem bírja a sírást.
Állítólag voltunk bemutatkozni Csekó Dédiéknél is,én végig aludtam az egészet.De Anya mondta,hogy Dédipapa szerint Ayára hasonlítok.
Az autózást nagyon csípem,már az első méter után alszom.
Ha jól hallottam ma is megyünk,de jó megint szundizhatok.

2010. január 5., kedd

Újra itt vagyok.

Először képek az elmúlt napokról.

Kidőltem.

Mit dumálnak ezek?

Így szeretek aludni.


Ez nagyon uncsi.

Na ez egy kényelmes hely!
Rólam.
Köszönöm a sok gyógypuszit használtak!
Jól vagyok,kicsit náthásan de azon kívül semmi bajom.
Hétfőn voltam a Dr néninél,Calcimuscot írt,meg Sterimart kell használnom és ennyi.
Azért jó is van ebben a betegségben és,hogy Bius nővérkém is beteg,mert annyi tejcit kapok amennyit csak akarok.Ki is használom a helyzetet és két óránként visítok a kajáért.
Egyébként nagyon jó kislány vagyok,sokat alszom,főleg du.-ánnonként.Éjjel már többször felkelek,de hát ha nap közben két óra akkor éjjel is jár ami jár.
Megajándékoztam családomat az első igazi mosolygásokkal is,akkor két hetes voltam és azóta is szórom ha beszélnek nekem.Már Biusnak is mosolyogtam egy hatalmasat,őt nagyon szeretem.
Figyelek már a hangokra is,meg a fényekre,színes dolgokra is.Sokat nézelődöm,és már felfedeztem a tv-t is.Apa éppen ma említett valami olyasmit Anyának,hogy a reklámot bambultam.
Meg azért is kaptam dicséretet,mert sokáig megtartom már a fejemet hason fekve is,meg ha fognak akkor is tolom ki magam.
Pocak fájás már csitul,de még mindig használjuk azt a fincsi narancsos lötyit.
Ja és azt el felejtettem,hogy már csavargok is ám.Amíg Tesót hordták Dokihoz addig én Mamival meg Papival voltam.Volt olyan nap is amikor állítólag csak Papa vigyázott rám,de ebből én semmire nem emlékszem mert végig aludtam az egészet.Megkíméltem a Papát.
Egyenlőre azt hiszem ennyi.

2010. január 2., szombat

Betegség.

Engem is és tesót is elkapott valami.
Sajnos tesónak tüszös mandula gyulladása van,ő volt is ma orvosnál.
Én nagy valószínűséggel csak megfáztam,tortyogok meg köhögök,szerencsére lázam nincsen.Dr .néninkel konzultál Anya telefonon,és Ő azt mondta,hogy engem véd a tejci.
Hétfőn pedig ha jól hallottam meglátogatjuk a Dr nénit a rendelőbe.
Ha meggyógyultunk jelentkezek.

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.