Ide is elértem.
Szégyen és gyalázat,hogy nem volt arra sem időm,hogy beszámoljak a
névnapodról.
Bocsi lányom,nem olyan egyszerű veletek.
Mondjuk rád nem nagyon
panaszkodhatok,mert mostanában mióta teli a pocid,jó kislány vagy.
Szóval a
névnapodon voltunk a védőbe 5,33kg voltál azaz 41dkg-ot híztál.Nagyon örültem.
És ami még jó,hogy
most már Apa is etethet.
Ezt a kis
rágókát kaptad a
névnapodra.Nem akartunk most mást venni,mert mindened van,meg most amúgy is szegények vagyunk.(Január óta nem kaptam pénzt.)De majd szeretnék neked is borostyán nyakláncot,és az lesz az
ajid.
Elkezdett érdekelni ez a játék is,meg a csörgők is.Mindent megrágsz,legjobban a kezedet kedveled.
Mivel nekem már nem igazán van tejcim,az evéseknél cicizés után még 170-eket bevágsz.Ha nem kell a cici akkor akár 220-at is.Én kicsit sokalltam,de ma Éva azt mondta ,hogy ez normális.
Éjszaka csak egyszer kelsz,még mindig általában fél 4 körül,akkor elég a cici.
A nagy evészetre való tekintettel,
megkóstoltad az almát is.
Nagy sikert aratott,azóta is minden nap kapsz,és már elég jól pakolsz belőle.
Egyedül is megy már....a kanál evés.
Kikenni
viszont téged is olyan frankón ki tudlak mint
annó Biust.
Elhoztuk Mamiéktól a rucikat amik majd kellenek.Ez a kis ruci,
Biusé volt,pont ennyi idősen hordta,de rajta nem feszült ennyire.
Ez már egy mai kép,kaptál
külön kanalat,mert
mindig megfogtad amivel etettelek.
Ma is sikerült a nagy mű.
Ja amit kaptál pénzt névnapodra,elköltöttem.
Előre látó voltam,és vettünk ülést a bicajra,kaptál cipellőt,a kanalat,egy mici macis párnát,cumis üveget,cumikat bele,meg pelust és törlőt.
Ma délutánni kidölésed.
Mire beértem elaludtál.
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
És ami még jó,hogy most már Apa is etethet.
Ezt a kis rágókát kaptad a névnapodra.Nem akartunk most mást venni,mert mindened van,meg most amúgy is szegények vagyunk.(Január óta nem kaptam pénzt.)De majd szeretnék neked is borostyán nyakláncot,és az lesz az ajid.
Elkezdett érdekelni ez a játék is,meg a csörgők is.Mindent megrágsz,legjobban a kezedet kedveled.
A nagy evészetre való tekintettel,megkóstoltad az almát is.
Egyedül is megy már....a kanál evés.
Elhoztuk Mamiéktól a rucikat amik majd kellenek.Ez a kis ruci,Biusé volt,pont ennyi idősen hordta,de rajta nem feszült ennyire.
Ez már egy mai kép,kaptál külön kanalat,mert mindig megfogtad amivel etettelek.
Ma is sikerült a nagy mű.
1 megjegyzés:
Gyönyönyörű szép nagyleány vagy!!!
Puszi
Megjegyzés küldése