2010. január 24., vasárnap

Az elmúlt hét eseményei.

Mert bizony elég eseménydús napjaim voltak.
Túl vagyok az első vásárlásomon.Igaz ami igaz,csak Anyától hallottam róla,mert végig aludtam az egészet.
Megúsztam a Doktor nénit is,ugyanis szerdán Anya el akart vinni a pöttyeim miatt,de nem volt rendelés.Táv gyógyításban calcimuskot rendelt a dr néni,de javul is már az arcom.
Csütörtökön megolt az első Apával kettesben töltött délutánom.Én jól éreztem magam és ki is használtam minden percet.Nem hagytam,hogy Apa unatkozzon,dajkáltattam magam.
Apának is csak az volt az egyetlen gondja,hogy eltolta a póker partijait miattam.Hát így járt.

Anya meg a tesó klubba voltak,ezek a képek még indulásuk előtt készültek.
Nem örültem,hogy engem kihagytak,de azt mondták kicsi vagyok.

Még hogy én kicsi???Bezzeg a Zsófi az elmehetett velük!

Hangot is adtam panaszomnak.
Pénteken megint csavarogni voltunk de azt is átaludtam.
Szombaton délután pedig megvolt az első baba kocsizásos levegőzésem is.Ezt is végig aludtam.Ma már hideg volt ,nem vittek ki,megint Apával maradtam és megint kihasználtam.
Anya.
Van egy kis gondunk sajnos kicsim.
Legnagyobb bánatomra,nem elég a tejci.
Most már két este is a lefagyasztottból kellett pótolnom.
Közben elfogyott a teám is,sőt ma már a bogyó is.
Vizet annyit iszok,hogy már undorom van,de iszom és iszom,hogy legyen tejci.
Gyanítom,hogy a sok idegeskedés nem tett jót.
Pedig annyira szeretném,és bánt,hogy nincsen.De bizakodom és minden meg fogok tenni,hogy te is olyan sokáig szopizhass mint Bius.
Remélem így is lesz!!!!

5 megjegyzés:

CsaCseLeV írta...

Judit! Nyugi!
Nem a sok víztől, nem a bogyóktól és nem a teától lesz a tej, hanem az igény szerinti szoptatástól! Dehát ezt te is tudod!
Nyugodtan szoptasd meg, ha kéri, a pocakfájás milliónyi októl lehet, tápszeresek között is akad szép számmal hasfájós, pedig ők mindig időre esznek.

A legújabb, amit a hasfájásról olvastam - a Csanu miatt rengeteget bújtam a témát - hogy nem is feltétlen a valódi hasfájás az ok, hanem az emésztőrendszer és az idegrendszer éretlensége. Emiatt reagál sírósan a baba, amikor már túltelítődik a nappal.

Egyébként - saját példáinkból merítve - nálatok most a kor szerint nagyjából egy fejlődési ugrás lehet, és szerintem ezért érzed, hogy többet kér, mint amennyi van.
Próbálj meg nyugodtan állni a dologhoz (de egyszerű ez írni, ugye?!), és adj neki mindig, ha kér - meglátod, "beállítja" ő magának a kívánt mennyiséget! A tejtermelést a kereslet-kínálat szabályozza, nem az ihatatlan teák, bogyók, stb. Bízzál magadban, és a kicsiben!

Remélem segítettem!

Növögessetek, sok puszi: Csanádék.

Álommanó írta...

Gyönyörű a kisasszony! És milyen ügyes, hogy így hagy benneteket klubbozni!! ;)

Nyugodj meg tejcsi ügyben. Az idegeskedés nem tesz jót, és minél jobban stresszeled magad rajta, annál kevésbé lesz. :( Úgyhogy, Anya, nyugi! Hidd el, hogy az tesz a legjobbat!!
Még azt tudom mondani, hogy próbáld ki az ananászlevet, ha vízundorod van. Elvileg segíti a tejtermelést (még a zsírégetést is ;), nem mintha szükséged lenne rá, de egy nőnek sez sosem baj) a babát se bántja, és finomabb, mint a víz. ;) Nem napi 3 litert, de néha fel lehet vele dobni a vízivá közti folyadékbevitelt ;)

Kriszta

Emi és Laci írta...

Gyönyörű vagy Karina, és milyen sokat nőttél már!

A tejcsihez én nem tudok hozzászólni okosat, mert sajna nekem egyik gyerkőccel sem volt! Emmánál nagyon megviselt, rossz anyának éreztem magam, de Lackónál már fel voltam készülve rá lelkileg is. Ha véletlenül nem lenne elég (ami reméljük még jó darabig nem következik be), akkor se hibáztasd magad és ne idegeskedj rajta, nem éri meg! Az én gyerkőceim is növekednek valamitől, és nem is betegesek!
Hátha nem lesz gond, és Karina beindítja a termelést a sok szopival!
Puszi

Lindaanyu írta...

Már nagyon nagy Csaj vagy hogy már shoppingoltál is!! :)

Bocsánat hogy csak most jelentkezünk,de pörögnek az események s ennek most nagyon örülünk!!

Ha aggódsz a tejcsi miatt azzal csak ártasz,adj Karinának annyit és annyiszor amennyit csak tudsz,s inkább hagyd félbe a dolgodat és etesd meg,de nem magyarázom túl a dolgot hiszen Tudod Te hogy hogy műkszik,hisz nem első Babys anyuci vagy :)
Remélem a pocigond is megoldódik hamar Dorci ahogy betöltötte a 3 hónapot nála el is múlt,de Ő inkább azért volt hasfájós mert nehezebben Kakilt s ilyenkor mindig rá segítetem egy kicsit!

Puszilunk sokszor Titeket,és Gratulálunk a díjacskához!!!
Linda Frenky Dorci

Kati írta...

Gyönyörű szép, formás baba vagy, kicsi Karina! :-)

Én is homeos bogyót szedtem, nyelv alá kell tenni, és Ricinus communis a neve. Nekem segített. Egy próbát megér. :-)

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.