Előre is elnézést a kifakadásért de nagyon felhúztak!
Illetve azoktól is bocs akik más véleményen vannak,és azt mondják ezzel nem lehet szórakozni!
Én tudom,hogy nekem Biussal sem volt gondom,és most sem lesz,sem a cukorral sem a vérnyomással!
Ma bementünk a Diabetológiára.
1/4 9-töl 10-ig voltam ott.
Király!!
Jött Bius,Apa meg a Keri is.
A Marika a Diabetológus akihez Biussal is jártam,még mindíg nagyon aranyos,megbeszéltük,hogy nem lesz gond nem kell járkálnom be.
Meg is írt mindent,csak még meg kellett várnom a Dokit,hogy rábólintson.
Hát megint sikerült kifognom egy fiatal pályakezdő túlbutgó .........(ezt inkább nem írom)pasit.
Elkezdte nekem magyarázni amit a tankönyvből megtanult.
Aztán előszőr is a diéta betartásáról dumált,mondtam meglesz,oké lesz,tudom,hogyan meg mit.De azért megkérdezte nem akarok-e egy tanfolyamon részt venni?
Hát kössz de nem!!
Aztán azt mondta,méressem a védőnővel hetenet,és amíg nem megy 7 fölé semmi gond.De mire a végére ért addigra odáig jutottunk,hogy szemfenék vizsgállatot,meg vizelet,meg mittudom én még miket nem írt ki,(Hátha már a cukor valami kárt tett??)hogy csináltassam meg,meg jelentkezzek 3 de nem is inkább 2 hét múlva feltétlenül.
Ennek is hiába pofáztam,meg mutattam az eredményeket amit Éva megcsinált,sz@rt rá.
Ezek után közli velem,hogy ezért jó kismamának lenni,mert ennyire elkényeztetnek minket.
HMMMM??????Normális ez??Mindjárt vágtam is neki a választ!
Hát persze doktor úr az ember egyre betegebbnek érzi magát mikor ilyeneket mondanak neki.
Erre Ő,miért mondok ilyet,ez csak az odafigyelés meg az óvatosság.
Hát ismét köszi,de Én ebből nem kérek!!!!
Hétfőn megyek az Évához aztán levitatom én vele ezt a dolgot,mert belőlem nem csinálnak hülyét az biztos!Nincsen nekem időm meg fölös kidobandó pénzem benzinre az ő túlbuzgósága miatt.
2009. szeptember 3., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
5 megjegyzés:
Most olvastam az előző hozzáfűzésedet is (a kéket).
Tök jó, hogy beteget csinálnak az emberből... Végül is érthető, ha nincs beteg, akkor őket sem tekinti senki mindenhatónak, és nem zegenek ódákat a nevükkel...
Hallgass a megérzéseidre, ha mégis baj van, úgyis aszerint fogsz lépni, hiszen kinek lehetne drágább az a kis élet, ki más lenne aki a világon mindent megtenne érte, mint az anyuka.
P:V.
Tényleg egy lelkiismeretes dokira találtál rá (szerencsétlenségedre).
Ebben az esetben tényleg túlságosan is az volt,de néha,amikor valóban baj van,szükség van az ilyen, manapság ritka dokikra!;)
Nálunk ilyen vizsgálatokat nem végeznek a kismamáknál,legalábbis nekem nem kellett mennem.:o
Te érzed,hogy minden rendben van és ez a lényeg!:)
Sok puszi Nektek!
Én egyetértek veled. Csinálj mindent úgy ahogy neked jól esik. Szerintem egy kismama maga tudja mi a jó neki és a babának. Az első terhességnél még én is óvatosabb voltam, és néha lelkiismeret furdalásom volt, ha nem úgy csináltam valamit, ahogy a védőnők mondták. A másodiknál már "leszartam" őket, és továbbra is saját belátásom szerint cselekedtem terhesen. Sőt már a kicsikkel kapcsolatban sem sokat adok más szavára. És így tök jól vagyunk!!!
További szép (szebb), és nyugodt várandós napokat!
Puszi: Kriszti
Egy kicsit tényleg túlzásba viszik a dolgot. Egyből diabetológia és a toxémia szó hangzik el a doki szájából. Mindkét gyermekem várásánál 20 kilónál többet szedtem fel és mindkét dokinak mondtam, hogy nem érdekel mit szól hozzá. ( Mondjuk annyiban könnyebb volt, hogy kolléga volt )
Szerintem sem kell annyira tragikusan venni. Az UH úgy is közölni fogja, ha magasabb az átlag cukor, gyorsabban emelkedik a bébi paramétere.
Én is simán benyomnám a sütit és a fincsi tésztát.
Puszi és ne idegeskedj. Tedd azt amit jónak érzel. Egy kismama érzi mi a jó:-)
Apukám amikor a fiamat vártam teljesen kiakadt. Olyan csilipaprikát ettem marokszámra, amitől más a falnak rohant volna...én meg csak mosolyogtam és nem éreztem semmit:-)))
Kata
Vigyázz magatokra,a lényeg,hogy jól vagy/tok/:)))))))))))))
Puszi!
Megjegyzés küldése