Kivételesen hétfő helyett kedden kellett mennem.
Minden rendben van,vércukrom5,5
vérnyomásom is 130-as volt,hízni megint sikerült egy kicsit,de még csak 2,5 kg.-nál tartok.
Már hallgattunk szívhangot is,nagyon jó volt.
Éva azt mondta,szép ütemesen ver nagyon jó,és hogy elég nagy baba lehet,mert már most egy újjnyival a köldököm alatt van.
Tegnap este Bius kiszabadította tesót a sok ruha alól és megsimogatta,megpuszilgatta,odabújt.
Manócska persze rögtön jelzett,mert nem az az óvatos puszi volt,de nagyon élvezték egymás társaságát.
Azt hiszem már tényleg felfogja Bius a dolgokat.
Ma pl.mondtam neki,hogy a nagykocsi majd a tesóé lesz a kicsi meg az ővé,rögtön vágta,hogy jó,pedig iszonyatosan félti a cuccait.
Holnap reggel vérvétel.
Ja és itt is megjegyzem,hogy tegnap Ági egszült,megszületett a kis Sanyika.
Gratulállunk és nagyon jó egészséget kívánunk!
2009. július 22., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Egyik kedvencünk.
"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.
Még egy kedvenc.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.
Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.
6 megjegyzés:
Örülök, hogy minden rendben veletek!
A 2 és fél kiló tényleg nem sok!
A kis Sanyikának és szüleinek sok-sok boldogságot kívánunk!
Örülünk,hogy minden rendben van!
Bius már egy igazi nagylány és tudja,hogy őneki már nem kell a nagykocsi!:)Nagyon drága lehetett ahogy a kistesót puszilgatta!!!
Puszi:Bius és Bogi
Örülünk, hogy minden rendben van veletek is! Hát ha nem mutatja magát, akkor nagy valószínűséggel kiscsaj lesz! :)
Bár van rá ellenpélda, nekünk megint kiscsajok lesz, aki nem egy szégyellős típus! :)))
Én a 17. hétben járok, én január 5re vagyok kiírva!
Puszi Nektek, vigyázzatok ebben a melegben!
Verusék
Gratula az eddigi 2,5 kg súlygyarapodáshoz, az szinte semmi!
Bius nagyon édes, tuti, hogy már kezdi megérteni a tesós dolgot. Emlékszem nálunk is mindig reagált Lacika a pocakban, ha Emma puszilgatta, vagy dumált hozzá! És most is, ha Emma mondókázik neki, még ha sír is elhallgat, és figyel a hangja felé!
Majd meglátod, milyen édesek lesznek együtt!
Kriszti
Olyan jó érzés, mikor már így is imádják egymást!
Biztos is, hogy a Bius is sokat megért, okos nagylány már!
A Csanunál is rég volt, mikor jót nevetett azon, hogy a baba anyukája pocakjában van - azt mondta, ez vicces... azóta természetes neki, hogy mindenki az anyukája pocakjában volt egyszer rég.
A szerelmem tesójának is kiskora óta mondogatták a tesó érkezését. Most 3 hónap körül van Csongor és harcol érte. Még én sem simogathatom jövendőbeli sógoromat :-)))
Édesek lehettek amikor puszilgatod a hasát anyának. Esetleg egy fénykép?
Puszi:Tommy
Megjegyzés küldése