2009. május 14., csütörtök

Végre orvos!

Bius betegsége miatt nem tudtam menni,majd kedden amikor végre eljutottam akkor meg a Doki nem volt bent,mert szülésen volt.Akkor kértem mára időpontot.
Szegény Apának szabit kellett kivennie,de szerintem nem bánta meg.
Háromra mentünk,valószínűleg csúszott a rendelés,de így is hamar bejutottam.
Az Orvos nagyon rendes,szimpatikus.
Dr.Schwarcinger Zsolt.
Lassan 9 évvel ezelőtt a kereszt fiam Patrik is nála született,illetve most Dani Anyukája és a barátnőm Andi is oda jár ezért esett rá a választás.
Eddig bejött,nagyon aranyos volt,és nem volt semmi felesleges szöveg.
A lényeg :
CRL:26 mm.
GS:63 mm.
Jó magzati szív működés.
Ovariumok eltérés nélkül.
Grav.s.9-10

Rákérdeztem az orrsprayra is használhatom.Legalább ez sem gond.

6 megjegyzés:

agika írta...

Örülünk,hogy minden rendben a pici Pocaklakóval,gondolom legközelebb 2 hét múlva kell menned a 12 hetes uh-ra;)
Megnyugtat,hogy találtál dokit!:))))

Puszi:Ági

JucusMakeUp írta...

Megnyugtató, hogy találtál végreegy lelkiismeretes rendes orvost :) Örülünk, hogy minden rendben van a picurral :) Vigyázzatok Magatokra! puszi

Kata és Tommy írta...

Jaj de jó. Egy kicsit most elkapott a nosztalgia...:-)
Jó volt pocakosnak lenni:-)
Puszi:Kata

Emi és Laci írta...

Gratulálunk a kis manócskához! Örülünk, hogy mindent rendben talált a doki! Jó pocakoskodást! (Én bevallom, már unom egy kicsit!)
Emi cica anyukája

Kati írta...

Örülünk, hogy minden rendben van!:)

Mia és Maja írta...

Örülünk,hogy jó kezekben vagytok,minden renden lesz.:)
Sok puszi Nektek!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.