2009. április 22., szerda

orvos,és ideértek a jelek.

Köszönöm a sok véleményt orvos üggyel kapcsolatban!
Az a helyzet,hogy anyagi körülményeink most(válság)nem teszik lehetővé,hogy minden hónapban még oda is fizessek.
Szülésznőre nem valószínű,hogy szükségem lesz,mert Bius császáros volt.
Tudom ez nem zárja ki,hogy rendesen szüljek,de már a 6 hetes vizsgálaton azzal "fenyegetett" a doki,hogy "Ezt a csúnya sebet majd a másodiknál kijavítjuk!"
Ugyanis begyulladt és két hétig jártam vissza kötözésre hozzá.
Na mindegy azért ez a kérdés is fog majd még alakulni.


Miután azt mertem mondani és írni,hogy semmi bajom........
Most már van.

Azon túl,hogy lufi vagyok levegő ügyileg,ha két kanállal többet eszem a kelleténél akár egy órán keresztül is vissza kívánkozik,de nem jön ki!
Fáj a derekam,de a legrosszabb,hogy iszonyat kedvetlen és fáradt vagyok.
Az már csak mellékes,hogy aludni sem tudok,éjjel felébredek és 1-2 órákat forgok.
Ez volt Biusál is,Apa rögtön mondta is,mikor pár éjjel így volt,hogy biztos terhes vagyok.

7 megjegyzés:

csai írta...

Judit!

Remélem minél hamarabb túljutsz ezen az időszakon, és élvezetes terhességben lesz részed.

Szintén császárosként én is azt mondom, a szülésznő kérdés a legkevesebb...
Tudom, mindenkinek van egy ismerőse, akinek az ismerősének a testvérének a szomszédja császár után természetesen szült... :D úgyhogy van remény ;) De ez legyen a legkevesebb...
jövök ám, meg olvaslak is mindenhol, csak épp csendeskén. :)

Vigyázz nagyon magatokra!

agika írta...

Remélem hamarosan túljutsz a rosszulléteken,és fáradtságon!Sajnos nekem a fáradtság volt a rosszabb,nameg az émelygés is:S
Szedsz valamilyen magzatvédő vitamint?Talán az segíthet az émelygés ellen,de a B6 vitamin is elég;)
Próbálj sokat pihenni,amennyire Bius engedi!;)
Bár tudom ez nem olyan egyszerű!

Puszi:Ági

CsaCseLeV írta...

Szorítunk, hogy ne játsszanak veled sokáig a hormonok!
Persze, hogy alakul a szülés kérdés! Kár ezen tűnődni, már az elején!
Olvastam, hogy Ági kérdezte a vitamint. Én épp azt tapasztaltam, mikor a Csanut vártam, hogy minden émelygés, hányás, rossz nyavaja a vitamintól volt, és eltűnt, miután abbahagytam, és átálltam természetes vitaminforrásokra - jó példa, hogy mindenkinek más jön be. A védőnőnk is megerősítette, hogy hallotta már mástól is ilyen színben a vitaminokat.
Persze, jóval több van bennük, mint amit a normál zöldség-gyümölccsel bevihetsz, csakhogy kevesen tudják, hogy nem tud felszívódni, és hasznosulni annyi, nemúgy a természetes táplálékból. Hajrá, hamarosan itt vannak az első gyümölcsök, zöldségek - addigra talán az evés gondok is megoldódnak.

Puszi: Vali.

Mia és Maja írta...

Visszaolvastalak,és én csakis kiállnák a választott orvos mellett.Meg a szülésnő mellett is!
Nálam mindkét lánynál ugyanaz a választott dokim volt,aki valóban segített, Mia és Maja is három óra alatt "kibújtak",és szerintem,kaptam valamit,mert nagyon is elviselhető volt.:)
Ugyanakkor,a folyosón ,amikor én már kész voltam,még mindig sétáltatták szegény kismamákat,akiknek nem volt választott orvosuk,semmit sem kaptak,hogy meggyorsítsak nekik,vagy elviselhetőbbé tegyék a szülést.:s
Volt szülésznőm is,Miánál aranyat ért,végig ott állt mellettem,segített,szülés után hozta a méh összehúzó cseppeket,amit itt már nem igen adnak a kismamáknak.
Majánál is volt,csak ő annyira sietett,hogy annyi ideje volt a szülésznőnek,hogy szóljon a dokinak,hogy siessen,mert itt a baba.:)

Persze,nem volt olcsó,de inkább más dolgokról mondtunk le,ezt nagyon fontosnak tartottuk Zsoltival együtt!
Sok puszika,ne aggódj,amint megmozdul a baba,jobban leszel.;)
Kitartás!!! :)

Rebeka és Annabella írta...

Érdekes, hogy mennyire más volt mindkét terhességem.
Viszont a fáradtság és a kedvtelenség mindkettőnél megvolt - sajnos. Igazából tenni ellenük nem lehet. Pihenni? Gondolom Bius mellett neked sem lesz egyszerű.
Azért lazíts amennyit csak tudsz!

Puszi!
Hajni

Liliána és Armilla írta...

Szióka!
Kitartás, hamar elmúlnak ezek a rosszullétek! :)
Orvos ügyben.. hát sajnos igen.. Nehéz ügy, főleg, hogy már van kire költeni a "felesleges" pénzt!

Sok puszi!
Verus

Tündi,Luca és Zsombi írta...

Reméljük múlnak már a rosszullétek.A derekam az nekem is rettentő mód fáj,van hogy megmozdulni sem bírok:s És pontosabban nem is a derekam fáj hanem lentebb egy kicsit,de iszonyú érzés.
Nekem is császárt mondott egyből a doki.Azt mondta ne kockáztassunk és az előzményeimet ismerve ugyanott kötnék ki..akkor meg mindegy.
Lehet sokan mondják majd,hogy kissé furán látom ezt adolgot,de engem pl egyáltalán nem viselt meg lelkileg,és fizikailag sem különösebben,hogy Lucus császáros lett.Nekem nem a szülés módja a lényeg,hanem a gyerekem!!!És hogy milyen úton születik meg,az nekem már mindegy,csak egészséges legyen!!!
Puszi!

Egyik kedvencünk.

"Felsírtál, s könnycsepp hullt mennyből a földre,
a hónapok csendjét kis lényed megtörte.
Mamád, ki méhében néked otthont adott,
az élettől egy csodaszép kisleányt kapott.
Mint legdrágább kincsét, magához ölelt,
elfáradt, de ily szép terhet még nem viselt.
Testével érezte, ahogy kis szíved dobban,
s annyira szeretett, hogy nem lehet jobban.
Hálás tekintetét az égnek felemelte,
s legszebb gondolatit mind feléd terelte.
Arcod köré fonta két puha tenyerét,
s néked adta keble mind összes kenyerét.
Sötét volt, csak a békés csend figyelt,
s léted minden kérdésre megfelelt.
Egyszerre lélegzett most anya és lánya,
s érezte, élte már nem volt hiába.

Még egy kedvenc.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű
vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék
szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.